Szemléletmód váltásra van szükség a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők alkalmazása során

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a gyógyszerek és étrend-kiegészítők túlfogyasztásának kockázatairól készített elemzést. A temérdek gyógyszerreklám mellett az internetes vásárlás térhódításával az étrend-kiegészítők piaca is dinamikusan bővül. Mindezek új típusú kihívások elé állítják a fogyasztókat és a szabályozó hatóságokat egyaránt. Nagyon fontos, hogy a lakosság csak biztonságos termékekhez férjen hozzá és ne impulzus alapján vásároljon. Mindehhez az érintett állami szervezetek együttműködése is szükséges. Ebben is egyetértett az ÁSZ által szervezett találkozón résztvevő Nemzeti Népegészségügyi Központ, Gazdasági Versenyhivatal, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Miért foglalkozik ezzel a témával az ÁSZ?

Az ÁSZ tanácsadó funkcióján belül olyan témákkal is foglalkozik, amelyek a társadalom széles rétegeit, a közjó kérdését is érintik. Ilyen téma például a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők alkalmazása és ennek kockázatai. Az alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ezt az alapvető jogot az állam az egészségügyi rendszer közfinanszírozása révén biztosítja. Ennek sok esetben kézzelfogható következménye a gyógyszerfogyasztás.

Egyéni és társadalmi hatás

Ha a gyógyszerek vagy az étrend-kiegészítők alkalmazása nem megfelelő módon történik, az indokolatlan kiadást jelent mind az egyén, mind pedig a társadalombiztosítás számára. Az esetlegesen bekövetkező egészségromlás egészségügyi és a nemzetgazdaságot érintő költségekkel is együtt jár. Mindezek közvetlen hatásai elsőként egyéni szinten jelennek meg. Az esetleges negatív egészségügyi következmények pedig pénzügyi hatásokkal is bírnak. Ideértve a nem munkaképes állapot miatti kereset kiesést, vagy adott gyógyszeres kezelés, terápia anyagi vonzatát.

Az egészség- és pénzügyi tudatosság szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ugyanis a családi költségvetésre kiemelkedő kockázattal bír az egészségügyi állapot. Az ÁSZ egyik meghatározott feladata a pénzügyi tudatosság egész társadalomra való kiterjesztése.

Az elemzés során alkalmazott módszertan

Az ÁSZ elemzése során figyelembe vette a kapcsolódó jogszabályokat, egyes „puha jogi eszközöket” (soft law). Ezen túl hazai és nemzetközi szakirodalmat, valamint egy csoportos mélyinterjú eredményeit. Az ÁSZ azt értékelte, hogy

milyen kockázatok veszélyeztetik Magyarországon a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők megfelelő alkalmazását,
milyen tényezők azonosíthatók be mindennek a hátterében,
illetve a túlfogyasztás milyen közpénzügyi, társadalmi hatásokkal jár?

Ezek a legfontosabb kockázatok az ÁSZ jelentése szerint

1) Vény nélküli készítmények

A vény nélküli gyógyszerek alkalmazásának körében Magyarországon jelentős szerepet játszanak a reklámok.

A hazai reklámpiac 21 %-át gyógyszerreklámok teszik ki. Hazánkban lakosságarányosan legalább háromszor magasabb a vény nélküli gyógyszerreklámokra fordított médiaköltés, mint más országokban.

Egyes reklámok (különös tekintettel bizonyos étrend-kiegészítők esetében) pedig megtévesztik a fogyasztókat. A vény nélküli gyógyszerek dóziskontroll nélküli alkalmazása miatt bekövetkező súlyos egészségi hatások végül a társadalombiztosításra hárulnak.

2) Étrend-kiegészítők

A magyar lakosság évente mintegy ötvenmilliárd forint értékben vásárol étrend-kiegészítőket.

Az uniós jogharmonizációt követően (2004. óta) hazánkban az étrend-kiegészítők forgalomba kerülése kontrollok nélkül történik. Nincs egy olyan engedélyezési eljárás, amelynek keretén belül a termék összetételét előzetesen, kötelező módon, teljes körűen bevizsgálják. Az elemzés során feldolgozott NÉBIH határozatok több esetben megállapították, hogy a forgalomban lévő étrend-kiegészítők az egészségre súlyosan ártalmas összetevőket tartalmaztak. Mindez rávilágít a fenti engedélyezési megoldás elégtelenségére.

3) A globális gyógyszeripar

Az elemzés rámutat, hogy a gyógyszerek alkalmazásában erőteljesen érdekelt szereplőként jelenik meg a milliárdos forgalmat lebonyolító globális gyógyszeripar. Eközben adott gyógyszer felírásával az orvos olyan döntést hoz, amelynek költségeit nem ő, hanem végső soron a társadalombiztosítás és a betegek viselik.

Az elemzés során áttekintett jogszabályok és etikai előírások megkövetelik, hogy a gyógyszerfelírást a gyógyszerek értékesítésében érdekelt oldal ne befolyásolhassa. Az ÁSZ azonban integritási kockázatot azonosított. Mégpedig azt, hogy a hatályos szabályok nem zárják ki a gyógyszer gyártók és az orvosok között létesített közvetett üzleti kapcsolatokat.

4) A társadalom egészségtudatossága

Az elemzés rámutat a társadalom egészségtudatosságának, az egészségnevelésnek, valamint a rendszeres testmozgásnak a fontosságára. A magasabb színvonalú egészségtudatosság és prevenciós (megelőzés) szemlélet számos gyógyszeres terápiát megelőzhet, kiválthat, vagy helyes mederbe terelhet.

Fontos, hogy a betegek szigorúan kövessék és tartsák be az orvosi rendelvényt. Ennek hiányában a társadalombiztosítás a gyógyszerekre fordított összegeket terápiás előny nélkül költi el.

A lakosság számára fontos annak megértetése, hogy az öngyógyítás, az öngyógyszerelés egészségi kockázatokkal jár.

5) Az egészségpolitika

Az elemzés arra is rávilágít, hogy a hazai egészségpolitika nem állítja középpontba a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők túlfogyasztásának problémáját.

A háziorvosi praxisok finanszírozását szolgáló indikátorrendszer nem szolgálja optimálisan a racionális gyógyszerhasználatot. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy előfordul helytelen antibiotikum használat is (ennek lehetséges okait az elemzés részletezi).

6) Közelmúltbeli előrelépések

Az elemzés rámutat, hogy számos, nemrég bevezetett eszköz és módszer (mint például az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér, a praxisközösségek, a hatóanyag alapú gyógyszerfelírás) mérsékelheti a fenti kockázatokat. Hozzájárulhatnak többek között a nem gyógyszeres terápiás megoldások térnyeréséhez, valamint a megelőzéshez is. Az előrelépés lehetőségét hordozza, hogy az egészségügyi stratégiai dokumentumok prioritásként kezelik a prevenciót.

Az ÁSZ következtetései

Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszerek és étrend-kiegészítők alkalmazásával, fogyasztásával kapcsolatban szemléletmód váltásra van szükség.

1) A nem vényköteles gyógyszerek alkalmazása kapcsán célszerű megfontolni, hogy:

indokolt-e a termékmarketing korlátozása,
a reklámszabályok szigorítása,
illetve, a gyógyszer gyártók milyen módon vonhatók be a nem vényköteles gyógyszerek fogyasztásából adódó társadalmi költségek viselésébe.

2) Célszerű végiggondolni, hogyan erősíthető a társadalom körében az egészségtudatosság és a megelőzés.

Ebben szerepe lehet a köznevelésnek, továbbá a közszolgálati nyilvánosságnak, például főműsoridőben röviden beszélni lehet arról, hogy mi az ügyelet, mit csinál a háziorvos, mire valók a nem vényköteles gyógyszerek, mikor hívjunk mentőt stb.

3) Az internethasználat térnyerésével ma már mindenki információkhoz juthat tüneteivel, alkalmazott gyógyszereivel kapcsolatban. Meg kell jegyezni, hogy ezek az információk természetesen nem minden esetben megbízhatóak. Ugyanakkor az orvosi, egészségügyi oldalnak érdemes felkészülnie, hogy az egészséggel kapcsolatos információk szempontjából már nincs monopolhelyzetben. Ebben a környezetben a betegek bizalmának elnyerése is új megközelítést igényelhet.

4) A gyógyszeripar gazdasági érdekérvényesítő képességével szemben arányosan erős garanciáknak kell szolgálnia a betegek és a társadalombiztosítás érdekeit, valamint a racionális gyógyszerfelhasználást. Érdemes megvizsgálni, hogy a gyógyszeripar ismertető tevékenységét milyen formában egészítheti ki az érdekmentes gyógyszerismertetés. Továbbá hogyan erősíthető az orvosok és a gyógyszeripar közötti kapcsolatok integritása.

Az ehhez hasonló innovatív megoldások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sikeres szemléletmód váltás mehessen végbe. Ezáltal mind a társadalom, mind pedig az egészségügy szintjén elmozdulás történjen a gyógyszeripar által kínált megoldásoktól a komplex egészségmegőrzés irányába.